8. Sorry! I'm a journalist.

Xiumin:
Miközben Chen új klipjét forgatták, én azon kezdtem gondolkodni, hogy tudhatnék meg több információt. Sehun annyira utál, hogy nála nem is próbálkoznék. Chen folyton hárítja a kérdést, Luhan pedig lesmárol, ha rákérdezek valamire. Szóval egyedüli alternatívaként, Chanyeol maradt. Ha ő nem válaszol a kérdéseimre, akkor szívtam az egészet. Mivel jóformán semmit sem csináltam, felálltam a helyemről és elkezdtem járkálni az épületben. Minden szobába benéztem, de Chanyeolt sehol sem találtam. Nagyot sóhajtva mentem a büfébe, ahol megpillantottam a colost.

- Szia Xiumin! - intett mosolyogva. Határozott léptekkel indultam felé és ültem le hozzá.
- Szia! - nem tudtam, hogy kezdhetnék bele a kérdezősködésbe. Valahogy be kellett vezetni ezt a témát, anélkül, hogy túl egyértelmű lennék.
- Luhan és Sehun sokat veszekednek? - kérdeztem. Chanyeol furán nézett rám.
- Csak azért érdekel, mert tegnap is vitáztak és Chen azt mondta, ez normális. - magyaráztam. Chanyeol vállat vont.
- Ha ezt mondta, biztos úgy is van.
- Miért olyan komplikált a kapcsolatuk? - kérdeztem. Chanyeol rám meredt.
- Nem tudom. - éreztem hangján, hogy eltitkol valamit. Hirtelen a magasabb elhúzta a száját és szitkozódva tette az asztalra a mobilját. Rá pillantottam és Baekhyun nevét véltem felfedezni a kijelzőn.
- Nem veszi fel? - kérdeztem.
- Nem! Pedig már harmadjára hívom. - panaszkodott.
- Tegnap úgy tűnt, minden rendben. - csodálkoztam el.
- Ja, nekem is. - hirtelen beugrott egy ötlet.
- Tudod mit? Ha segítesz nekem, segítek neked! - vigyorodtam el. Chanyeol nagy szemekkel nézett rám.
- Hogy érted?
- Te elmondod nekem amit tudni akarok, én meg segítek, hogy könnyebb dolgod legyen Baekhyunnal! - Chanyeol elgondolkodott. Láttam rajta, hogy nagyon tépelődik a dolgon, de végül bólintott.
- Mit akarsz tudni?
- Mindent amit tudsz róluk! - feleltem.
- Ne reménykedj túlságosan. Chen azt mondta, ne folyjak bele a dolgaikba. - sóhajtott fel a magasabb.
- Azért próbálkozz! Mit tudsz Luhan és Sehun kapcsolatáról? - néztem rá szigorúan.
- Akkor ismerkedtek meg, mikor Luhan gyakornok volt, Sehun pedig egyetemre járt. Sehun rendőr akart lenni, de amikor megismerte Luhant, átpártolt a testőréghez.
- És Chen, hogy kerül a képbe? - kérdeztem.
- Chen és Luhan együtt voltak gyakornokok. Elég jóba lettek és Luhan sok mindent megosztott vele. Állítólag gondjaik voltak egymással. Chen segíteni akart nekik, de az egész rosszabb lett. Aztán Chen többször ottmaradt esténként, hol Luhannál, hol Sehunnál. Ennyit tudok! - fejezte be Chanyeol. Bólintottam.
- Több, mint a semmi! Köszönöm. - néztem rá hálásan.
- Jó, de most te jössz! Mit csináljak Baekhyunnal? - kérdezte kétségbeesetten.
- Egyenlőre semmit! Beszélek vele és megpróbálom rávenni, hogy vegye fel azt a nyomorék telefont! - Chanyeol hálásan nézett rám. Felállt, majd távozott, én pedig a dalszerző szobámba vonultam. Leültem és felírtam amit az előbb hallottam. Visszamentem Chenhez, akit épp akkor öltöztettek át.
- Hová tűntél? - kérdezte mikor meglátott.
- Csak levegőztem. - hazudtam. Chen elmosolyodott.
- Ha vége ennek a napnak, nem akarsz eljönni fagyizni? - kérdezte.
- Végül is, miért ne? - vigyorodtam el a képre, hogy Chen megint egy ötéves lelkesedésével fogja enni a fagyit. Újra leültem és Chent figyeltem, miközben ismét egy dalszöveg fogalmazódott meg bennem. A cím pedig lehetne Friends! Tanakodtam. Megvártam Chent és este felé elmentünk a fagyizóba.
- Ez meg milyen hely, hogy este is nyitva van? - kérdeztem.
- A kedvencem! - vigyorgott a fiatalabb. - Én egy citromosat kérek!
- Keserédes. - állapítottam meg. Chen értetlenül nézett rám. Rámosolyogtam, majd kértem én is egy vaníliás fagyit. Miközben leültünk az egyik asztalhoz, megkérdeztem, hogy ment a klipforgatás.
- Egész jól. Bár volt egy kis probléma, de megoldottuk. - mosolygott Chen. - És? Te mi jót csináltál amíg várakoztál?
- Egy új dalszövegen gondolkodtam.
- Jutottál valamire? - kérdezte.
- Igen. Azt hiszem a Friends címet adom neki.
- Már kíváncsi vagyok. - miután befejeztük a fagylaltozást, hazaindultunk. Legalábbis Chen. Én Baekhyunhoz mentem.
- Szia! Hát te? - kérdezte a fiatalabb meglepődve.

- Csak érdekelt, hogy vagy. - léptem beljebb.
- Jól! Miért?
- Mondjuk, mert Chanyeol keresett és rohadtul szartál a fejére. - néztem rá. Baekhyun a földre nézett. - Miért nem veszed fel a telefont? - kérdeztem.
- Mert... Gondolkodtam. Rájöttem, hogy az elején, még lehet, hogy cukinak találná a szerencsétlenkedésem, de ezt senki sem bírja sokáig! Akkor inkább ne is legyen köztünk semmi.
- Annyira hülye vagy! - csóváltam a fejem. - Próbáld jobban megismerni.
- Jobban jár, ha nem velem kezd. - mondta Baekhyun.
- De így sosem lesz senkid! - próbáltam érvelni.
- Lezárom a vitát! - nézett rám mérges szemekkel a fiatalabb. Sóhajtva hagytam el a lakást és a megoldáson kezdtem gondolkodni.