9. I kill your father +18

Sehun:
Meglepetten néztem Luhanra. Az idősebb pirulva nézte a földet.
- N-Nem azért, amiért gondolod... Persze az sem lenne rossz, de elsődlegesen, nem azért, csak...
- Jó! - vágtam a motyogásába. Csillogó szemekkel nézett rám és elmosolyodott. Felszedtük az ernyőmet és felmentünk Luhanhoz.
- Segítek megírni a leckét! - vigyorgott az idősebb és a táskámat letette az asztalra. Mosolyogva néztem, ahogy előszedi a cuccaimat és leül a székre. Helyet foglaltam mellette és elkezdtünk tanulni. Luhan teljesen felpörgött és mikor befejeztük, teát főzött és azt kortyolgatva magyarázott mindenféléről. Sokat nevettem, hogy milyen aranyos, de mikor az órára néztem, elhűltem.
- Már tíz óra? - kérdeztem döbbenten.
- Igen! Miért? Baj van? - kérdezte Luhan.
- Haza kell mennem! - pattantam fel a székemből.
- Elviszlek! - ajánlotta fel Luhan, amit elfogadtam. Így viszonylag gyorsan hazaértem, de már késő volt. Tudtam, hogy apám nekem fog esni.
Megpróbáltam halkan belépni, majd besurranni a szobámba, de apa ott várt. Alig értem be, már csattant is az öve a hátamon. Felpofozott, belém rúgott és csapkodott az övével. Mikor már felkelni sem bírtam, otthagyott a szobában, én pedig biztos voltam benne, hogy másnap nem megyek iskolába. Mindenem fájt.
A padlón töltöttem az éjszakát. Még másnap is annyira ki voltam, hogy nem mentem be. Nagy nehezen feltápászkodtam a földről és inkább megpróbáltam lekezelni a sebeimet. Délután kaptam csak egy hívást Kai-tól, hogy hol voltam.
- Elestem itthon és megütöttem magam. - hazudtam.
- De már jobban vagy? - kérdezte kicsit aggódva.
- Persze! - elkértem a leckét, de nem álltam neki. Fájt a fejem, minden végtagom, mindenem. Nagy nehezen elaludtam, de nagyon féltem.
Másnap elmentem az orvoshoz, hogy írjon fel valami kenőcsöt. Persze rögtön megkérdezte, hogy szereztem a sérüléseket. Neki is hazudtam, de ő nem hitte el. Viszont nem kérdezgetett tovább. Felírt valamit, én pedig kiváltottam őket és egész nap fájdalomcsillapítót zabáltam. A rákövetkező nap, bevonszoltam magam a suliba, de Kai nagyon megijedt, mikor meglátott. Ja, hát nem festettem túl jól. Luhannal a hét végéig nem találkoztunk, de nem akartam felhívni. Féltem, hogy apa rájön. Aztán kaptam hyungtól egy sms-t, hogy találkozzunk szombat este a parkban. Nem tudtam, hogy mit írjak neki, míg apa rám nem tört azzal, hogy a hétvégét nem tölti itthon. Ennek kifejezetten örültem. Miután apa kiment a szobámból, írtam Luhannak, hogy találkozhatunk. Nagyon vártam, mert rég láttam már és nagyon ideges voltam, Luhannak viszont mindig sikerült elfeledtetnie velem a gondokat.
Szombat reggel, apa elment, én pedig egyedül maradtam. Már kevésbé sajogtak a tagjaim, de azért még éreztem, hogy megütöttek. Az órák keservesen lassan teltek. Fel-alá járkáltam a házban. Mikor végre elkezdett esteledni, a szobámba siettem. Gyorsan magamra kaptam egy inget, farmert, beállítottam a hajam és elindultam. A parkba sötét volt, senki sem járt a környéken.
- Szia! - egy kar ölelte át a derekam. Elmosolyodtam.
- Szia! - megfordultam. - Mit csinálunk ma? - kérdeztem ránézve.
- Háát! - adott csókot. - Gyere fel! - kézen fogott és elsétáltunk a lakásához. Mikor beléptem, finom illat ütött meg.
- Csináltam vacsorát! - vezetett az asztalhoz. Nagyon meghatódtam. Átöleltem Luhant és puszit nyomtam a nyakára. Luhan vágytól csillogó szemekkel nézett rám. Ajkaira hajoltam és megcsókoltam. Luhan a hajamba markolt és lehetetlenül közel préselődött hozzám. Megragadtam a combjait és felültettem az asztalra. A tányérok leestek, de ez érdekelt a legkevésbé. Egyre vadabb csókokat váltottunk, Luhan bele-bele nyögött és elkezdte szétszedni az ingemet. Én közben benyúltam a pólója alá és ujjaimmal a hasát kezdtem cirógatni. Ez kisebb nyögéseket váltott ki belőle, de nem volt tétlen. Mikor szétnyílt a fölsőm, forró csókokat lehelt a mellkasomra és közben kikapcsolta az övem és hideg ujjait, merevedésemre fonta. Felnyögtem az érzésre. Luhan kuncogott rajtam, majd cirógatni, később ütemesen mozgatni kezdte a kezét. Mielőtt elmehettem volna, leállt és hagyta, hogy levegyem róla a felsőjét. Ismét felkaptam és bearaszoltam a szobájába. Hátát a falnak döntöttem és csókokkal halmoztam el a nyakát, amit nagyon élvezhetett, mert beletúrt a hajamba. Valahogy leügyeskedte rólam az ingem és végigsimított a hátamon.
- Mi a... Sehun! - tolt el magától. - Mi van a hátaddal?
- Semmi. - pillantottam el. Tudtam, hogy nem győztem meg. Luhan összeszűkült szemekkel lökött magán egyet, így véletlenül leejtettem. Az ágyához tolt és megfordított.
- Atya ég! - döbbent le. Megfordultam, hogy ne lássa.
- Sehun, ki csinálta ezeket? - kérdezte, de nem válaszoltam. Az idősebb, dühösen lökött az ágyra, hasamra ült és fölém támaszkodott.
- Azt kérdeztem, hogy ki csinálta?! - szólt rám erélyesebben.
- A... Apa. - nyögtem ki halkan. Luhan szemein, láttam, hogy nagyon megsajnált. Megsimította az arcom és csókot nyomott a számra.
- Sehun! - súgta. Kérdőn néztem rá.
- Fontos vagy nekem! - nézett a szemeimbe, mire elmosolyodtam.
- Te is nekem! - a szívem majd kiesett a helyéről. Boldog voltam. Felhőtlenül boldog. Luhan apró puszikat hintett a nyakamra, majd a mellkasomra. Megállt a mellbimbóimnál, amiket megszívott. Olyan nagyon régóta vártam erre a pillanatra, hogy szinte már ettől is el tudtam volna menni. Nagyokat sóhajtozva élveztem, amit velem tett. Elért a hasamhoz, amin végigsimított először ujjaival, majd nyelvével. Leszedte rólam a nadrágot és az alsóm alá nyúlt. Mikor megéreztem, hogy rám fog, egyszerre nyögtünk fel.
- Ezt nem nekem kéne? - kérdeztem, bár nagyon nehezemre esett a beszéd.
- Kívánlak! - nézett rám csillogó szemekkel. Leügyeskedte rólam az utolsó ruhadarabot is és egy ideig csak szemléltük egymást. Végül, nagyon lassan, nyelvével végigszántott tagomon. Tüdőmből, hangos nyögés szakadt fel. Mintha az álmomban lettem volna. Kóstolgatott, mint valami nyalókát, ezzel az őrületbe kergetve engem. A lepedőbe markoltam, hátam ívbe feszült, de az utolsó pillanatban leállt. Lihegve ültem föl és megcsókoltam. Hanyatt döntöttem és ajkaimmal bejártam ugyanazt az utat, amit ő is.
- Sehun! - nyögte, mikor számba vettem. Hangosan élvezkedett, majd eleresztettem ajkaim közül. Mintha porcelánból lenne, simítottam végig nyakától az alhasáig. Háta megfeszült és nagyot kiáltott. Újra birtokba vettem ajkait, közben elkezdtem tágítani. Meglepetésemre, mintha észre sem vette volna. Mikor elégnek éreztem, behatoltam. Luhan a karjaimba vájta a körmeit és felnyögött. Olyan volt, mintha önkívületi állapotba került volna. Miközben löktem, hangosan élvezkedett. Főleg az én nevemet kiabálta és meg-megvonaglott alattam. Én belekapaszkodtam az ágytámlába és rászorítottam. Soha nem éltem még át ennyi gyönyört egyszerre. Kéjtől és vágytól telített hangja, zene volt füleimnek. Megpróbáltam megtalálni azt a bizonyos pontot, amit rövid időn belül, sikerült is elérnem. Nagyot löktem az idősebben, mire felkiáltott.
- Ott!
- Erre magamtól is rájöttem, de köszi! - lihegtem és elkezdtem ugyanazt a helyet eltalálni. Luhanból érdekes hangok törtek föl. Valahol a sikoly és a kiabálás között, de semmi értelmes nem volt abban, amit mondani akart.
- Sehun! Még ne! - szólt rám. Értettem a célzást, lassítottam a tempón. Így viszont, szinte pengeélen táncoltam, mert a lassú mozgás miatt, kínzóan kellemes volt. Viszont úgy tűnt, ez Luhannak bejön, szóval folytattam, de nem tudtam meddig fogom bírni. Az idősebb megvonaglott és megfogta az egyik kezem. Merevedésére vezette, hogy tudassa velem, kényeztessem ott is. Megpróbáltam ugyanabban a tempóban mozgatni a kezem, mint a csípőm, így kicsalva Luhanból, már inkább sikoltásokat, mint nyögéseket. Hirtelen fordított helyzetünkön és én kerültem alulra.
- Ülj föl! - kérte ködös tekintettel. Tettem amit mond és felültem. Luhan tovább mozgott, ő diktálta a tempót. Én egyik kezemmel folytattam a tevékenységet elöl, míg a másikkal megöleltem. Luhan karjai, nyakam köré fonódtak. Miközben megcsókolt, egyre gyorsabban mozgatta a csípőjét. Végül már csókolni sem tudott, csak nyakamba temette arcát és úgy zihált tovább.
- Sehun.. El fogo... - végig sem tudta mondani, mert elélvezett a kezeim közt. Én ugyanakkor mentem el, mint ő, így én sem mozogtam tovább. Szorosan öleltük egymást, lihegtünk a fáradtságtól. Luhan ismét rám nézett és megcsókolt. Befeküdtünk egymás mellé és egy darabig csak szótlanul néztük egymást.
- Ölelj át! - kérte Luhan, így közelebb másztam és karjaimmal, átöleltem a fiút. Ő szembe fordult velem és elmosolyodott.
- Szép álmokat!
- Neked is! - nyomtam puszit a homlokára és elaludtam.
Reggel arra keltem, hogy valaki simogatja az arcom. Mikor kinyitottam a szemeim, Luhannal találtam szemben magam.
- Jó reggelt édes! - vigyorgott.
- Hát nem álmodtam? - mosolyodtam el.
- Nem! Tényleg együtt aludtunk! - bújt a nyakamba az idősebb. Magamhoz öleltem és megsimogattam a hátát.
- Feküdj a hasadra! - kérte Luhan. Megfordultam. Luhan végigsimított a hátamon, majd minden sebemen végighúzta az ujját. Hirtelen az éreztem, hogy ujjait ajkai váltják fel.
- Gyógypuszi! - vigyorgott, mikor visszafordultam. Magamhoz vontam, hogy megcsókoljam. Ismét magába engedett, testünk többször is összeforrt a nap folyamán. Az ágyat, csak néha hagytuk el, akkor is rövid időre. Luhan megetette a cicáját, ittunk vagy ettünk, de végül mindig ugyanott kötöttünk ki. Még a fürdőbe sem tudtunk bemenni anélkül, hogy ne a másik karjaiba kössünk ki. Beleszerettem, ez nem volt kérdés. Totál belezúgtam.