- Csak egyféleképpen tudhatjuk meg! - vontam vállat. Felmásztunk a létrán és egy fura, börtön szerű helyen találtuk magunkat. Sötét volt, a betegek csapkodták a celláikat, ráadásul az egész hely bűzlött és omladozott.
- Te jó ég! Milyen hely ez? - nézett körbe Chan.
- Fogalmam sincs! - mondtam teljes döbbenettel.
- Egyáltalán, ezek, hogy éltek túl ennyi időt? - kérdezte, mikor elhaladtunk a cellák között.
- Gondolom őket is génkezelték és kísérleteztek rajtuk! - feleltem. - Talán így.
- Talán. - az egész hely, rettenetesen nyomasztó volt, ezen pedig az sem segített, hogy az egyik terem mellett elhaladva, hangos nyögéseket hallottunk és mikor odaértünk, láthattuk, ahogy pár beteg, nagyon beleélte magát a dolgokba. Nem zavartatták magukat. Akinek pedig nem volt párja, az olyasvalakivel elégítette ki vágyait, aki már halott volt.
- Azt hiszem hányni fogok! - közölte Chanyeol, mikor elhaladtunk a cellák között.
- Felőlem! Csak gyorsan csináld, mert ki akarok jutni! - feleltem.
- Remélem, hogy Baekhyunék nem egy ilyen helyen kötöttek ki! - sóhajtott Yeol.
- Luhan tudja merre kell menni, szerintem nincs bajuk! - feleltem.
- Nem értelek! - rázta a fejét Chanyeol. - Hogy tudsz így megbízni benne, annak ellenére, hogy maximum három napja ismered?
- Figyelj! Ez egy veszélyes hely és minden segítségre szükség van! Egyedül akkor tudunk kijutni innen, ha összetartunk! Sokan nincsenek ezen a véleményen, tudom, viszont belegondolhatnál abba, hogy hányszor mentettük meg a segged és te hányszor segítettél! Ha nem tartunk össze, maximum pár hónapig húzzuk, aztán elfogynak az étkészletek és itt fogunk megrohadni! - feleltem.
- Ettől függetlenül, nem hiszem, hogy ennyire bíznod kellene benne! - fonta össze a karjait.
- Tudod mit hiszek? Azért vagy ilyen, mert Baekhyun ezt várja el tőled! - mondtam neki mérgesen. Chanyeol meglepődött.
- Te meg miről beszélsz?
- Arról, hogy bele vagy zúgva! - Chanyeol a lehető legnagyobb szemeket meresztette rám.
- Mi bajod?
- Igen! Jól hallottad! Folyton a kedvére akarsz tenni, a fontos döntésekben is hamar megadod magad, függetlenül attól, hogy esetleg teljesen más az álláspontod! Tiszta papucs vagy! De hadd ábrándítsalak ki! Pontosan emiatt utasít el és választja mindig Taeyeont! Tudod hányszor akarták már megölni egymást?
- Ezt pont te mondod? - vágott vissza. - Te tudhatnád a legjobban, hogy állandóan veszekedünk!
- Igen, jelentéktelen dolgokon, meg csak úgy, szórakozásból, de nem tudtok egy csapatként működni! Ha így folytatod és nem mondod meg neki mi a helyzet, továbbra is dugogatni fog Taeyeonnal, te meg vitázhatsz vele megint! - fújtam ki magam. A colos nem válaszolt, inkább elfordult és tovább haladt. Én hátulról követtem. Ismertem ezt az arckifejezését. Akkor használta, mikor senkit sam akart látni. Ahogy mentünk előre, egy ajtót találtunk, ami mögött, hosszú lépcsősor vezetett felfelé. Remélhetőleg ez kivezet innét! Gondoltam, miközben felfelé caplattunk a lépcsőn. Hamarosan az emeleten találtuk magunkat.
- Ez melyik épület? - kérdeztem.
- Passz! - vont vállat Chanyeol. Mivel még nem ismertük a terepet, gondoltuk körbenézünk. Rengeteg folyosó keresztezte egymást és temérdek ajtó sorakozott egymás mellett.
- Nézd! Dokumentumok! - olvastam az ajtón lévő táblácskát. Chanyeol és én beléptünk.
- A kijáratot kéne keresnünk! Minek jöttünk be? - kérdezte a colos.
- Itt tárolnak minden aktát a betegekről és a kórházról! Talán többet tudunk meg, ha belenézünk egy-kettőbe. - magyaráztam. Chanyeol sóhajtott és becsukta maga mögött az ajtót. Én egyből nekiestem a fiókoknak, míg Chanyeol a falra akasztott papírokat nézegette.
- Te jó ég! Mennyi betegük volt ezeknek? - döbbentem meg. - A nagy részük ráadásul halott! Nézd! Ez a dokumentum az 1800-as évekből való. - Chanyeol rám pillantott.
- Kutakodj 1900-ban! - felelte. Bólintottam, majd egy másik fiókhoz léptem. Random előszedtem egy dokumentumot, hogy beleolvassak, de amint kinyitottam, döbbenten esett le az állam.
- Ó, te jó ég! - kiáltottam fel.
- Mi az? Mi van? - lépett mögém Chanyeol.
- Azt írja: Kenny Corodle, született 1927-ben és 1945 óta kezelik itt! A háború után súlyos elmezavarral hozták be, miután kiszabadult a hadifogságból. Döbbenet! El tudod képzelni, hogy tizenöt évesen, már kimenjünk a frontra? - fordultam a colos felé, aki megrázta a fejét. Tovább olvastam.
- 1948-ban kísérletek alá vetették Kenny-t. Különleges génkezelést kapott. Azt mondja, egy hüllő génjeit ültették belé és ettől teljesen eltorzult a külseje, arról nem is beszélve, hogy egyre agresszívabbá vált, majd megölte a kezelőorvosát. Hüllő? Nem ismerős neked valahonnan? - tettem fel a kérdést Channak, aki elgondolkodott.
- Nem igazán! Annyi itt a fura lény, hogy megkülönböztetni is alig tudom őket! - felelte.
- Arra gondolok, aki a csatornarendszerben támadott meg minket.
- Ugyan! Kizárt, hogy ő legyen! Már vagy halottnak kellene lennie, vagy nagyon öregnek! - hitetlenkedett Chanyeol.
- Pedig szerintem lehetséges! Gondolj bele! Annyi kezelést, meg génmanipulációt kapott, hogy teljesen megváltozott a felépítése. Simán lehet, hogy ő az és úgy tűnik, nagyon is ereje teljében van! - magyaráztam.
- Fasza! Szóval egy félig ember, félig hüllő akármi őrzi a csatornát! Nagyon jó! - tapsolt az idősebb gúnyosan.
- Állj le! Inkább örüljünk, hogy ennyit tudunk. Te találtál valamit? - kérdeztem.
- A hely alaprajzát. - bólintott. - Illetve, alaprajzait.- helyesbített. Elraktam a dokumentumot, majd odaléptem a falra tűzött alaprajzokhoz.
- Az A és az E épületé hiányzik! - állapítottam meg.
- Azok Krisnél vannak! - mondta Chan. Mielőtt leszedtük volna az alaprajzokat, hogy a többit is elvigyük Krisnek, alaposan áttanulmányoztuk őket. Azt tudtuk, hogy az A épületben kezelték az idegbetegeket, de ahogy az alaprajzot néztük, rá kellett jönnünk, hogy a legveszélyesebb betegeket is az A épületben kezelték. Valószínűleg onnan szökött meg Kenny is. Állapítottam meg magamban.
- Mi melyik épületben lehetünk? - kérdezte Chanyeol.
- Szerintem az G-ben! Azt írja, itt vannak a génkezeltek, illetve itt voltak a kísérletezések is. Gondolom Kenny is innen került el a veszélyesekhez, majd lelépett. - Chanyeol bólintott.
- Lehet. És a többi épület? - tovább nézegettük az alaprajzokat, Kiderült, hogy a C épület nemcsak a gyógyszerek tárolására szolgált, hanem ott folytak a gyógyszerfejlesztési munkálatok is. Eltettük a papírokat, majd elindultunk kifelé. Mivel nem tudtuk, hogy ezt a helyet ki, vagy mi őrzi, csendben haladtunk előre. Ahogy a kijárat felé közeledtünk, azt vettük észre, hogy egyre több holttest hever mindenfelé.
- Borzasztó szag van! - fogta be az orrát Chanyeol.
- Hozzászokhattál volna. - feleltem. Hirtelen valami elsuhant mögöttünk. Hideg borzongás futott végig a hátamon. Megfordultam, de nem láttam semmit.
- Mi az? - kérdezte Chan.
- Nem tudom! Olyan érzésem van, hogy valaki van itt! - feleltem.
- Akkor igyekezzünk! - a kijárathoz rohantunk és kimentünk az épületből. Nem láttunk semmit az épületben.
- Na jó, tiplizzünk! - nézett rám Chanyeol, mire bólintottam.
Addig rohantunk, míg az E épülethez értünk és kifulladva léptünk az irodába, ahol Kris és Taeyeon épp veszekedtek.
- De muszáj a helyére tennünk valakit és más nem jöhet szóba! - észre sem vették, hogy beléptünk.
- Majd megoldom, de őt hagyd ki ebből! Ha annyira ki akarsz küldeni valakit, menjél te! - Kris ökölbe szorított keze, arról árulkodott, hogy legszívesebben behúzna Taeyeonnak, egyedül az tartja vissza, hogy lány.
- Tudod jól, hogy nem vagyok jó terepen! - Chanyeol megunhatta a veszekedést, így köhögött párat, hogy felhívja ránk a figyelmet. Taeyeon és Kris meglepetten fordultak felénk.
- Chanyeol? Mikor jöttetek? - kérdezte Taeyeon.
- Pár perce! - felelte a colos. - Rábukkantunk pár dokumentumra és elhoztuk a többi épület alaprajzát! - magyarázta, majd átnyújtotta őket Krisnek. - Amúgy Baekhyunék visszaértek már? Elvesztettük őket az alagútrendszerben. - Kris és Taeyeon bólintottak.
- Pár órája jöttek vissza. Luhant azonnal be is vitték a gyengélkedőre, mivel úgy nézett ki, mint akit összevertek. - felelte Kris.
- Mi? Mi történt? - kérdeztem. A két vezető vállat vont.
- Nem tudjuk! De Layt kérdezzétek! - felelte Kris.
- És Baekhyun? - meredt az idősebbre Chanyeol, látható aggodalommal az arcán.
- Vele ment! - felelte Taeyeon. Nem kérdeztünk többet, kirongyoltunk az irodából és a kórházi szobák felé vettük az irányt.
- Krystal! Nem láttad Layt? - kérdeztem, miután szó szerint, belerohantunk a lányba.
- Egy ideje nem! Miért keresitek? - kérdezte a lány, miután felébredt az apró sokkból.
- Mert behoztátok Luhant és szeretnénk tudni mi baja! - mondtam. Krystal egy "Ja, értem!" fejvágás után, elmondta, hogy Luhant a kettes szobában találjuk és, hogy Baekhyun vele van. Megköszöntük az információt, majd mentünk is megkeresni Luhanék szobáját. Nem kellett sokáig mennünk, a kettes szoba a folyosó elején helyezkedett el. Csendben nyomtuk le a kilincset, majd benyitottunk.
- Sziasztok! - mosolyodtam el, mikor megláttam a két srácot. Luhan az ágyban feküdt, karjai be voltak kötözve, Baekhyun pedig ott ült mellette. Ezt furcsálltam, mivel az idősebb, soha senkinél sem maradt bent, még Chanyeolnál sem.
- Hát itt vagytok? Hova keveredtetek el? - kérdezte Baekhyun.
- Hosszú sztori. Majd elmesélem, de előbb meséljetek! Veletek mi van? - kérdezte Chanyeol közelebb lépve.
- Nem fogjátok elhinni, hogy mi történt! Épp mentünk a folyosón, erre valami szellem izé, meg akart támadni és majdnem meg is tette, de Luhan megmentett! - magyarázta Baekhyun.
- Ez igaz? - fordultam az idősebb felé döbbenten. Luhan zavartan fordította el a tekintetét.
- Igaz hát! Láttam! Az a valami megszállta és Luhan ide-oda vergődött! - folytatta a történetet Baek.
- És most, hogy vagy? - kérdezte Chanyeol.
- Jobban! Lay azt mondta, nem tört el semmim, de elég sok zúzódásom van! - magyarázta Luhan.
- És nektek van valami híretek? - kérdezte Baek.
- Találtunk egy csomó dokumentumot! Ráadásul azt is megtudtuk, hogy az a valami, ami a csatornában megtámadott minket, egy génkezelt fickó, akinek Kenny a neve. - mondta Chanyeol.
- Durva! - csóválta a fejét Baekhyun. Hirtelen eszembe jutott, hogy Kris és Taeyeon veszekedtek.
- Apropó! Tudjátok min vitáztak a vezetők? Zengett tőlük az épület! - néztem Baekhyunra, aki elkomorodott.
- Ti nem is hallottátok? Seohyun meghalt. Tao és Xiumin mondták, mikor megtaláltak minket odakint! Most a csaj helyére kell állítani valakit, de Taeyeon és Kris nem tudnak megegyezni! - mondta Baekhyun.
- Miért? Taeyeon kit akar beállítani? - fonta össze a karjait Chanyeol.
- Jessicát!
Aztaaa!!
VálaszTörlésEz egyre durcább!:D
Azt hiszem, most jönnek még csak az érdekes részek!😃
Nagyon-nagyon tetszett, várom a folytatást!:)
Örülök :D Igen, igazából, most kezd beindulni... így a 10. résznél :D
Törlés